..........................................................................................................................................................................
Időben még jól álltunk ezért megáltunk a Kállón egy kis after bemelegités pecára. Mikor jobban szemügyre vettem a csatit feltünt mennyire hasonlit az Ér-re. A nagytestvére lehetne , rögtön tudtam hogy ide kellett volna jönni egyből. Legyalogoltunk pár száz métert és elkezdtünk lengetni. Eleinte nem akart jönni semmi csak kis küszök húzgálták a legyemet. De egyszercsak meghalt a viz, a küszök elszeleltek, 3-4 nagy domi kezdett el járőrözni a legyem alatt. Az egyik feljött és belecsipett a légybe de a semmit akasztottam meg. Gyorsan újradobtam amig ott vannak a portyázó domik előttem, újból feljött egy nagy domi (40+) de mikor kb 10 centire volt a légytől elébe ugrott egy kis 25 centis és ellopta a legyet a nagyhal elől. Megakasztottam közben majd felrobbantam az idegtől. Közben rájöttem hogy itt nem is olyan egyszerü kivenni a halat. Vastag hinársávok a vizben ami elég tekintélyes mélységü ráadásul erőss sodrás van, a part szinte merőleges és általában 2,5 méter magas. Itt olyan nincs hogy szépen megmeritem a halat erre rákellett jöjjek már ennél a kis dominál.Tovább dobáltam néha fel-feljött egy-egy monstrum de csak nekiment a légynek. Végül is helyet váltottam, Katka is jött lefelé, igy előzgettük egymást egy-egy megunt hely után. A viz folyamatosan hozta a békalencsét lefelé, volt 2-3 szakasz ahol egy keresztbedőlt fa megálította a hordalékot. Ezeknek a hordalék szőnyegeknek az elejénél és végénél általában 4-5 szép nagy domi szedegetett. Az egyik ilyen szőnyeghez egyszerre érkeztünk, Katka fölfelé én meg lefelé dobtam a látott domikra melyekkel rendesen meggyült volna a bajom ha csak egyet is megakasztok közülük.
Mivel néha viharos széllökések voltak és a dobásba természetesen belekapott egy ilyen, a legyem épp rossz helyre érkezett, túl messze a látott halaktól. A dobás is félig meddig összeesett, a szél becsavarta a zsinort az alattam levő sás közé. Míg a zsinórt vontattam (feszitettem) befelé, a hinár alól kiugrott egy gyönyörü domi, ami nagyobb volt mint amiket eredetileg céloztam. Le is kapta a legyet én meg bevágtam egy egészségeset mint a tengeri pecások , hogy ellensúlyozzam a növényzetet ami lefogta a zsinórt.
Felvoltam készülve hogy ebből hal nem lessz de váratlanul ért hogy a vizből kirepülő zsinóron nem hogy légy de még előke sőt konektor sem maradt. Új konektor, új előke új légy. A következő helyen szemközt volt egy kis kiöntés , 3 nagy domit és egy kissebbet láttam meg ahogy kiállnak a partszélbe. Meg is dobtam egyből , bar a legyet a halak hátához dobtam egy jó métert egy nagydarab domi ami legalább 50 centi volt egyből nekirontott - jót tesz a domik étvágyának ha többen vannak - és lekapta a legyet. A szivem a torkomban dobogott a gyomrom mint egy mazsola - csak arra tudtam gondolni hogy megakadjon a hal- akasztottam. Hatalmas rugás a 4/5 botom tökig hajlik pár másodpercig cikázik a hal és beront a köztünk elterülő hinársávba.
Innem mar tuti nem veszem ki ! -gondoltam - kicsit tartottam még de végül be kellett érjem a tipet kopasz végével. Oda lett egy kék parasut, de van még belőlle más szin is, felraktam egy pirosat amire pár dobás után ugyanonnan kijött egy kicsi 37-38 centis domi (mikor ezt megakasztottam jó 30 centire kiugrott a vizből). Felraktam egy 8-as horogra kötött minisztrimert ami a Fekete Körösben nagyon bejött a halaknak, második dobásra utánna is eredt egy nagy domi de mire akasztottam köszönhetően az erőss sodrásnak ami miatt hasa volt a zsinórnak a hal lemaradt és elillant. Még dobtam párat abba az irányba ahol eltünt míg végül sikerült felakadjak egy bokorra és egy erőteljes rántás után ez a konektor is lemaradt.
Nah ! ekkor már tényleg ideges lettem, fogtam a legyezőzsinór végét és kötöttem rá egy sima hurkot! Előket rá , legyet és peca . Az Aircell zsinór vége és futó része sokkal vékonyabb mint egy olcsó Ron Thompson vagy Shalespeare zsinór végei. A konektor nagyon könnyen lecsúszik rólla (pedig ragasztva volt) , és bár volt még nállam 3 darab zsír új konektor ezek sorsa a sufni lett.
Míg előkét cseréltem újabb helyet kerestem amit egy vizrehajló fa alatt meg is találtam. Valami rajzás lehetett mert az összes ilyen fűzfa lombjában hangos zümmögést figyeltem meg. Rengeteg fecske szállt itt, szinte lehetetlen volt úgy dobni hogy legalább egy fecske valahogy ne súrolja a legyet vagy a zsinórt. Egy csapat szép domi szedegetett a fa alatt, gugolva közelitettem, biztosan észrevettek de fittyet hányva rám tovább szedtek a felszinről. Néha volt hogy 4 darab is cikázott a légy alatt de egy sem jött fel érte ezért feltettem egy sztrimert, ami után egy domi kb 35 centis legalább 7 métert jött. Mikor egy picit megrángattam a legyet akkor utánna ugrott és belecsipett de soha nem vette be rendesen. Végül már egéssz alattam volt a hal és már nem tudtam hova tovább húzni a legyet. Újra kellett dobjak de ekkor már nem volt érdeklődő. Közben Katka is beért és leült engem nézni, felraktam egy zöld parát és a másik oldal szélébe dobaltam a fa alá ami elenszelben a magaspartról nem is volt olyan egyszerü. Csak röhögtünk rajta milyen jókat dobok (mert én sem tudtam magamról) közben pedig a halak is mutogatták magukat. Egyszer aztán egy kissebb domi fel is jött - szerintem annyit látta a vizre eső legyet hogy már csak azért is bekapta hogy ne idegle tovább- meg is lett akasztva . Persze sikerült meglepnie, a hal 32-33 centi volt de úgy ment mint egy gőzmozdony. Egyenesen be a lombkorona alá, szerencsére kommandó pecáltam és térdeltem, a bot spiccét egyből a vizbe nyomtam különben a zsinór felakad az ágakba. Már nem emlékszem hogy hogyan vettem ki, de abban biztos vagyok hogy nem volt egyszerü. Még maradtam a helyen egy kicsit Katka tovább ment lefelé. Egy darabig dobáltam de úgy látszott hogy a halak eltüntek erről a helyről igy Katka után mentem hogy nézzem mit művel a fekete sztrímerével. Mikor pár méterre voltam tőlle felkiáltott "mekkora volt!" .... közelebb mentem hogy lássam mit csinál ( rajtam volt csak polár szemüveg, én voltam a "látoember" ) újradobott de csak a csati közepére . A hinár közül egy szép kövér hal kiugrott és határozottan követte a legyet amit a viz gyorsan húzott lefelé. Hamar beérte a legyet, Katka akasztott mikor láttam hogy behajlik a bot még odaszóltam hogy "el ne b*zd! " és indultam a partszélbe mert tudtam egyedül ezzel a hallal nem sokra megy. Mig ő fárasztott én a meredek parton próbáltam valahogy lemászni de nem sikerült csak félig , a halat vegül a tipettel emeltem bele a meritőbe.
Megmértük , 42 centis jász !
Visszafelé menet a kocsihoz megálltunk egy vizbehajló fánál itt 2 nagy domi várta és szedegette a viz hordalékát. Mindketten megdobtuk a helyet, a domik úgy cikáztak a legyek alatt mintha küszök lettek volna de a kapások elmaradtak. Lehet hogy ők már voltak horogvégen.... De már nem volt időnk, indulni kellett hazafelé mert hamarosan indulunk tovább fel a Sajóra....
2007. szeptember 17., hétfő
Sajó kupa - Edzés nap
A bemelegités megvolt az Ér-en és a Berettyón, de mivel megszállottságom a műlegyezésben nem ismer határokat -csak úgy mint Katkának sem- úgy döntöttünk hogy péntek reggel tatrunk egy kis bemelegitő belly-is pecat is (mintha Katka érezte volna hogy a Sajón fürödni fog).
Miskolcra csak délután megyünk van legalább 6 óránk pecálni. Meglepően gyorsak vagyunk ha pecálni kell menni, se perc alatt beraktunk mindent a kocsimba és irány a víz. Kicsit fel volt ázva a töltés, volt egy kis csúszka is de végül megérkeztünk egy tóra aminek a nevét mindig elfelejtem (asszem Bakonszegi tó).... Hatalmas nádas öleli körbe a tavat, elég nehezen találtunk egy helyet ahol be tudtunk menni a vizbe. Míg beöltöztünk a mini kompresszorom felfújta a két "parasztbelly-t" , közben az egyiket még meg is ragasztottuk mert lyukas volt (ezzel Katka úszkált :))) )... Belebújtunk a hámba és egyik kezünkben a bottal masikkal a belly-t tartva a derekunkon, békatalpban totyogtunk a viz felé. A vizre bocsájtás sikeres volt, pár méter megttéle után rájöttem hogy ez nekem nem jön be, de azért pecálás nélkül nem adom fel. Előző meggyőződésemet megerősitette hogy az egéssz tavat hinár boritotta ami a partról nem látszott csak részben. Igazi küzdelem volt minden megtett centi a vizben hiszen szétkellett rúgni- szaggatni a hinárt ami 20-50 centire volt a vizfelszin alatt (és szerintem legalább 1 méter vastag volt mindenütt). A tóban a viz állitólag 2-2,5 méter, ezt a mélységet nem volt hogy elérjük a sztrimereinkel a vastag hinártakaró miatt. Ráadásul elég jó kis viharos széllökések is voltak melyek ősszevissza sodortak a tóban , annak ellenére hogy a lábam mindig amennyire csak tudtam beakasztottam a hinárba. Végul is jópár óra lengetés után Katka megkérdezte hogy pakoljuk e , amire én egyből rávágtam hogy igen. Jobbnál jobb helyeket dobtunk meg de a lehüles miatt a kishalak és nagyhalak is a hinartakaró alá húzódtak, igy esélyünk sem volt még csak egy kapást vagy lekövetést sem kicsikarni.
..........................................................................................................................................................................
Időben még jól álltunk ezért megáltunk a Kállón egy kis after bemelegités pecára. Mikor jobban szemügyre vettem a csatit feltünt mennyire hasonlit az Ér-re. A nagytestvére lehetne , rögtön tudtam hogy ide kellett volna jönni egyből. Legyalogoltunk pár száz métert és elkezdtünk lengetni. Eleinte nem akart jönni semmi csak kis küszök húzgálták a legyemet. De egyszercsak meghalt a viz, a küszök elszeleltek, 3-4 nagy domi kezdett el járőrözni a legyem alatt. Az egyik feljött és belecsipett a légybe de a semmit akasztottam meg. Gyorsan újradobtam amig ott vannak a portyázó domik előttem, újból feljött egy nagy domi (40+) de mikor kb 10 centire volt a légytől elébe ugrott egy kis 25 centis és ellopta a legyet a nagyhal elől. Megakasztottam közben majd felrobbantam az idegtől. Közben rájöttem hogy itt nem is olyan egyszerü kivenni a halat. Vastag hinársávok a vizben ami elég tekintélyes mélységü ráadásul erőss sodrás van, a part szinte merőleges és általában 2,5 méter magas. Itt olyan nincs hogy szépen megmeritem a halat erre rákellett jöjjek már ennél a kis dominál.Tovább dobáltam néha fel-feljött egy-egy monstrum de csak nekiment a légynek. Végül is helyet váltottam, Katka is jött lefelé, igy előzgettük egymást egy-egy megunt hely után. A viz folyamatosan hozta a békalencsét lefelé, volt 2-3 szakasz ahol egy keresztbedőlt fa megálította a hordalékot. Ezeknek a hordalék szőnyegeknek az elejénél és végénél általában 4-5 szép nagy domi szedegetett. Az egyik ilyen szőnyeghez egyszerre érkeztünk, Katka fölfelé én meg lefelé dobtam a látott domikra melyekkel rendesen meggyült volna a bajom ha csak egyet is megakasztok közülük.
Mivel néha viharos széllökések voltak és a dobásba természetesen belekapott egy ilyen, a legyem épp rossz helyre érkezett, túl messze a látott halaktól. A dobás is félig meddig összeesett, a szél becsavarta a zsinort az alattam levő sás közé. Míg a zsinórt vontattam (feszitettem) befelé, a hinár alól kiugrott egy gyönyörü domi, ami nagyobb volt mint amiket eredetileg céloztam. Le is kapta a legyet én meg bevágtam egy egészségeset mint a tengeri pecások , hogy ellensúlyozzam a növényzetet ami lefogta a zsinórt.
Felvoltam készülve hogy ebből hal nem lessz de váratlanul ért hogy a vizből kirepülő zsinóron nem hogy légy de még előke sőt konektor sem maradt. Új konektor, új előke új légy. A következő helyen szemközt volt egy kis kiöntés , 3 nagy domit és egy kissebbet láttam meg ahogy kiállnak a partszélbe. Meg is dobtam egyből , bar a legyet a halak hátához dobtam egy jó métert egy nagydarab domi ami legalább 50 centi volt egyből nekirontott - jót tesz a domik étvágyának ha többen vannak - és lekapta a legyet. A szivem a torkomban dobogott a gyomrom mint egy mazsola - csak arra tudtam gondolni hogy megakadjon a hal- akasztottam. Hatalmas rugás a 4/5 botom tökig hajlik pár másodpercig cikázik a hal és beront a köztünk elterülő hinársávba.
Innem mar tuti nem veszem ki ! -gondoltam - kicsit tartottam még de végül be kellett érjem a tipet kopasz végével. Oda lett egy kék parasut, de van még belőlle más szin is, felraktam egy pirosat amire pár dobás után ugyanonnan kijött egy kicsi 37-38 centis domi (mikor ezt megakasztottam jó 30 centire kiugrott a vizből). Felraktam egy 8-as horogra kötött minisztrimert ami a Fekete Körösben nagyon bejött a halaknak, második dobásra utánna is eredt egy nagy domi de mire akasztottam köszönhetően az erőss sodrásnak ami miatt hasa volt a zsinórnak a hal lemaradt és elillant. Még dobtam párat abba az irányba ahol eltünt míg végül sikerült felakadjak egy bokorra és egy erőteljes rántás után ez a konektor is lemaradt.
Nah ! ekkor már tényleg ideges lettem, fogtam a legyezőzsinór végét és kötöttem rá egy sima hurkot! Előket rá , legyet és peca . Az Aircell zsinór vége és futó része sokkal vékonyabb mint egy olcsó Ron Thompson vagy Shalespeare zsinór végei. A konektor nagyon könnyen lecsúszik rólla (pedig ragasztva volt) , és bár volt még nállam 3 darab zsír új konektor ezek sorsa a sufni lett.
Míg előkét cseréltem újabb helyet kerestem amit egy vizrehajló fa alatt meg is találtam. Valami rajzás lehetett mert az összes ilyen fűzfa lombjában hangos zümmögést figyeltem meg. Rengeteg fecske szállt itt, szinte lehetetlen volt úgy dobni hogy legalább egy fecske valahogy ne súrolja a legyet vagy a zsinórt. Egy csapat szép domi szedegetett a fa alatt, gugolva közelitettem, biztosan észrevettek de fittyet hányva rám tovább szedtek a felszinről. Néha volt hogy 4 darab is cikázott a légy alatt de egy sem jött fel érte ezért feltettem egy sztrimert, ami után egy domi kb 35 centis legalább 7 métert jött. Mikor egy picit megrángattam a legyet akkor utánna ugrott és belecsipett de soha nem vette be rendesen. Végül már egéssz alattam volt a hal és már nem tudtam hova tovább húzni a legyet. Újra kellett dobjak de ekkor már nem volt érdeklődő. Közben Katka is beért és leült engem nézni, felraktam egy zöld parát és a másik oldal szélébe dobaltam a fa alá ami elenszelben a magaspartról nem is volt olyan egyszerü. Csak röhögtünk rajta milyen jókat dobok (mert én sem tudtam magamról) közben pedig a halak is mutogatták magukat. Egyszer aztán egy kissebb domi fel is jött - szerintem annyit látta a vizre eső legyet hogy már csak azért is bekapta hogy ne idegle tovább- meg is lett akasztva . Persze sikerült meglepnie, a hal 32-33 centi volt de úgy ment mint egy gőzmozdony. Egyenesen be a lombkorona alá, szerencsére kommandó pecáltam és térdeltem, a bot spiccét egyből a vizbe nyomtam különben a zsinór felakad az ágakba. Már nem emlékszem hogy hogyan vettem ki, de abban biztos vagyok hogy nem volt egyszerü. Még maradtam a helyen egy kicsit Katka tovább ment lefelé. Egy darabig dobáltam de úgy látszott hogy a halak eltüntek erről a helyről igy Katka után mentem hogy nézzem mit művel a fekete sztrímerével. Mikor pár méterre voltam tőlle felkiáltott "mekkora volt!" .... közelebb mentem hogy lássam mit csinál ( rajtam volt csak polár szemüveg, én voltam a "látoember" ) újradobott de csak a csati közepére . A hinár közül egy szép kövér hal kiugrott és határozottan követte a legyet amit a viz gyorsan húzott lefelé. Hamar beérte a legyet, Katka akasztott mikor láttam hogy behajlik a bot még odaszóltam hogy "el ne b*zd! " és indultam a partszélbe mert tudtam egyedül ezzel a hallal nem sokra megy. Mig ő fárasztott én a meredek parton próbáltam valahogy lemászni de nem sikerült csak félig , a halat vegül a tipettel emeltem bele a meritőbe.
Megmértük , 42 centis jász !
Visszafelé menet a kocsihoz megálltunk egy vizbehajló fánál itt 2 nagy domi várta és szedegette a viz hordalékát. Mindketten megdobtuk a helyet, a domik úgy cikáztak a legyek alatt mintha küszök lettek volna de a kapások elmaradtak. Lehet hogy ők már voltak horogvégen.... De már nem volt időnk, indulni kellett hazafelé mert hamarosan indulunk tovább fel a Sajóra....
..........................................................................................................................................................................
Időben még jól álltunk ezért megáltunk a Kállón egy kis after bemelegités pecára. Mikor jobban szemügyre vettem a csatit feltünt mennyire hasonlit az Ér-re. A nagytestvére lehetne , rögtön tudtam hogy ide kellett volna jönni egyből. Legyalogoltunk pár száz métert és elkezdtünk lengetni. Eleinte nem akart jönni semmi csak kis küszök húzgálták a legyemet. De egyszercsak meghalt a viz, a küszök elszeleltek, 3-4 nagy domi kezdett el járőrözni a legyem alatt. Az egyik feljött és belecsipett a légybe de a semmit akasztottam meg. Gyorsan újradobtam amig ott vannak a portyázó domik előttem, újból feljött egy nagy domi (40+) de mikor kb 10 centire volt a légytől elébe ugrott egy kis 25 centis és ellopta a legyet a nagyhal elől. Megakasztottam közben majd felrobbantam az idegtől. Közben rájöttem hogy itt nem is olyan egyszerü kivenni a halat. Vastag hinársávok a vizben ami elég tekintélyes mélységü ráadásul erőss sodrás van, a part szinte merőleges és általában 2,5 méter magas. Itt olyan nincs hogy szépen megmeritem a halat erre rákellett jöjjek már ennél a kis dominál.Tovább dobáltam néha fel-feljött egy-egy monstrum de csak nekiment a légynek. Végül is helyet váltottam, Katka is jött lefelé, igy előzgettük egymást egy-egy megunt hely után. A viz folyamatosan hozta a békalencsét lefelé, volt 2-3 szakasz ahol egy keresztbedőlt fa megálította a hordalékot. Ezeknek a hordalék szőnyegeknek az elejénél és végénél általában 4-5 szép nagy domi szedegetett. Az egyik ilyen szőnyeghez egyszerre érkeztünk, Katka fölfelé én meg lefelé dobtam a látott domikra melyekkel rendesen meggyült volna a bajom ha csak egyet is megakasztok közülük.
Mivel néha viharos széllökések voltak és a dobásba természetesen belekapott egy ilyen, a legyem épp rossz helyre érkezett, túl messze a látott halaktól. A dobás is félig meddig összeesett, a szél becsavarta a zsinort az alattam levő sás közé. Míg a zsinórt vontattam (feszitettem) befelé, a hinár alól kiugrott egy gyönyörü domi, ami nagyobb volt mint amiket eredetileg céloztam. Le is kapta a legyet én meg bevágtam egy egészségeset mint a tengeri pecások , hogy ellensúlyozzam a növényzetet ami lefogta a zsinórt.
Felvoltam készülve hogy ebből hal nem lessz de váratlanul ért hogy a vizből kirepülő zsinóron nem hogy légy de még előke sőt konektor sem maradt. Új konektor, új előke új légy. A következő helyen szemközt volt egy kis kiöntés , 3 nagy domit és egy kissebbet láttam meg ahogy kiállnak a partszélbe. Meg is dobtam egyből , bar a legyet a halak hátához dobtam egy jó métert egy nagydarab domi ami legalább 50 centi volt egyből nekirontott - jót tesz a domik étvágyának ha többen vannak - és lekapta a legyet. A szivem a torkomban dobogott a gyomrom mint egy mazsola - csak arra tudtam gondolni hogy megakadjon a hal- akasztottam. Hatalmas rugás a 4/5 botom tökig hajlik pár másodpercig cikázik a hal és beront a köztünk elterülő hinársávba.
Innem mar tuti nem veszem ki ! -gondoltam - kicsit tartottam még de végül be kellett érjem a tipet kopasz végével. Oda lett egy kék parasut, de van még belőlle más szin is, felraktam egy pirosat amire pár dobás után ugyanonnan kijött egy kicsi 37-38 centis domi (mikor ezt megakasztottam jó 30 centire kiugrott a vizből). Felraktam egy 8-as horogra kötött minisztrimert ami a Fekete Körösben nagyon bejött a halaknak, második dobásra utánna is eredt egy nagy domi de mire akasztottam köszönhetően az erőss sodrásnak ami miatt hasa volt a zsinórnak a hal lemaradt és elillant. Még dobtam párat abba az irányba ahol eltünt míg végül sikerült felakadjak egy bokorra és egy erőteljes rántás után ez a konektor is lemaradt.
Nah ! ekkor már tényleg ideges lettem, fogtam a legyezőzsinór végét és kötöttem rá egy sima hurkot! Előket rá , legyet és peca . Az Aircell zsinór vége és futó része sokkal vékonyabb mint egy olcsó Ron Thompson vagy Shalespeare zsinór végei. A konektor nagyon könnyen lecsúszik rólla (pedig ragasztva volt) , és bár volt még nállam 3 darab zsír új konektor ezek sorsa a sufni lett.
Míg előkét cseréltem újabb helyet kerestem amit egy vizrehajló fa alatt meg is találtam. Valami rajzás lehetett mert az összes ilyen fűzfa lombjában hangos zümmögést figyeltem meg. Rengeteg fecske szállt itt, szinte lehetetlen volt úgy dobni hogy legalább egy fecske valahogy ne súrolja a legyet vagy a zsinórt. Egy csapat szép domi szedegetett a fa alatt, gugolva közelitettem, biztosan észrevettek de fittyet hányva rám tovább szedtek a felszinről. Néha volt hogy 4 darab is cikázott a légy alatt de egy sem jött fel érte ezért feltettem egy sztrimert, ami után egy domi kb 35 centis legalább 7 métert jött. Mikor egy picit megrángattam a legyet akkor utánna ugrott és belecsipett de soha nem vette be rendesen. Végül már egéssz alattam volt a hal és már nem tudtam hova tovább húzni a legyet. Újra kellett dobjak de ekkor már nem volt érdeklődő. Közben Katka is beért és leült engem nézni, felraktam egy zöld parát és a másik oldal szélébe dobaltam a fa alá ami elenszelben a magaspartról nem is volt olyan egyszerü. Csak röhögtünk rajta milyen jókat dobok (mert én sem tudtam magamról) közben pedig a halak is mutogatták magukat. Egyszer aztán egy kissebb domi fel is jött - szerintem annyit látta a vizre eső legyet hogy már csak azért is bekapta hogy ne idegle tovább- meg is lett akasztva . Persze sikerült meglepnie, a hal 32-33 centi volt de úgy ment mint egy gőzmozdony. Egyenesen be a lombkorona alá, szerencsére kommandó pecáltam és térdeltem, a bot spiccét egyből a vizbe nyomtam különben a zsinór felakad az ágakba. Már nem emlékszem hogy hogyan vettem ki, de abban biztos vagyok hogy nem volt egyszerü. Még maradtam a helyen egy kicsit Katka tovább ment lefelé. Egy darabig dobáltam de úgy látszott hogy a halak eltüntek erről a helyről igy Katka után mentem hogy nézzem mit művel a fekete sztrímerével. Mikor pár méterre voltam tőlle felkiáltott "mekkora volt!" .... közelebb mentem hogy lássam mit csinál ( rajtam volt csak polár szemüveg, én voltam a "látoember" ) újradobott de csak a csati közepére . A hinár közül egy szép kövér hal kiugrott és határozottan követte a legyet amit a viz gyorsan húzott lefelé. Hamar beérte a legyet, Katka akasztott mikor láttam hogy behajlik a bot még odaszóltam hogy "el ne b*zd! " és indultam a partszélbe mert tudtam egyedül ezzel a hallal nem sokra megy. Mig ő fárasztott én a meredek parton próbáltam valahogy lemászni de nem sikerült csak félig , a halat vegül a tipettel emeltem bele a meritőbe.
Megmértük , 42 centis jász !
Visszafelé menet a kocsihoz megálltunk egy vizbehajló fánál itt 2 nagy domi várta és szedegette a viz hordalékát. Mindketten megdobtuk a helyet, a domik úgy cikáztak a legyek alatt mintha küszök lettek volna de a kapások elmaradtak. Lehet hogy ők már voltak horogvégen.... De már nem volt időnk, indulni kellett hazafelé mert hamarosan indulunk tovább fel a Sajóra....
