Majd egy év telt el azóta hogy tavaly május végén búcsút intettem a kis pataknak hogy az év hátralevő részében az alföldi vizek nagyhalaival szórakozzak.
.......................................................................................................................................................................
Mikor a hegyek közé értem és lehúztam az ablakot hogy kiengedjem a cigifüstöt a kocsiból szokatlanul hideg levegő csapott meg, de itt ez megszokott dolog különösebb figyelmet nem is fordit rá az ember hacsak nem okot keres amiért aznap nem fogott halat. Mikor a harmadik hidlábnal jártam és félrenéztem, egy partszélen álló kezében valamit lóbáló alakot pillantottam meg. Padlófék !
Kiszáltam hogy közelebbről is megnézzem. és tényleg egy legyes volt. Mint elmondta eddig még kapása sem volt de mivel állitólag a kocsi hőmérője csak 4 fokot mutatott ezen nem is nagyon csodálkozott, ráadásul a viz is egy kicsit magas volt és opálos is.
Kicsit fentebb mentem és én is elkezdtem a lengetést, először egy #16-os sárga cdc parasuttal amire hamar jött is egy pér.
A tavalyi halbőség sajnos eltünt mint a hósapka a hegyekről, hiába is dobáltam tovább a gödröt mert semmi nem jött fel. Váltottam és feltettem egy fekete parasutot amire szempillantás alatt rá is ugrott egy halacska, mint később kiderült egy kis sebes volt.
Eztán egy jó darabig semmi nem akart harapni úgyhogy összedobtam egy duplanimfas cuccot, alulra egy #8-as stone-t felülre pedig egy #10-es bolharák került. Már második dobásra volt egy lelkes jelentkező, a lábamtól félméterre egy pér elcsipte a cuccost. Mikor kivettem csak akkor láttam hogy a 8-as legyet vette szájba a kis telhetetlen.
Hamar bele is éltem magam hogy majd jól nimfázni fogok egéssz nap de a nimfár nem igazán jöttek a halak. Durván 8 órán át vertem a vizet ezalatt legalább tizszer átszereltem szárazról nimfára, meg vissza de a fekete száraz volt a nyerő . Egy kis idő után szembeötlő volt hogy egy pért általaban 1-2 sebes pisztráng követett. Nem mondom hogy sirtam bánatomban de kivételesen pérekre keszültem lelkileg , de azért jó volt.
... és ez igy ment egéssz nap .... ( nah most lehet engem sajnálni) ...
Amikor pedig már elég sok kilóméter volt a lábaimban és már elegem lett a bukdácsolásból a sziklás mederben, boldogan sétáltam vissza a kocsihoz és pihenni hagytam a halakat is. Sajnos meritőt elég keveset kellett használjak lehet hogy a felszerelés volt kicsit kemény viszont a halak sem voltak túl nagyok, jobban mondva a 9' Taimen #5-ös botom nagyon jól muzsikált a wf4f zsinórral :D halat alig vesztettem, persze a hidegzuhany a hajnali 4 fokban akkor ért amikor az első legyemet akartam felkötni és rájöttem hogy a legvékonyabb tippet ami nállam van az a 0,16 Stroft volt.
Mindennek ellenére sikerült 30 pért és 40-45 sebest is fogni, igy visszagondolva hihetetlen hogy így is fogtam halat.
de a jégeső közbeszólt így csak rövidke volt a hegyi peca, 3 pisztrángal és 1 pérrel ...
