Nem hagytam lebeszélni magam rólla, mióta először pecáltam itt azóta a szivem csücske a Kálló így hát egyből meg is céloztuk a csatit. Elég rendesen lekocsikáztunk a közös töltésen, bár lehet nem lett volna szükség rá mivel egyszer megálltunk még fent megnézni a vizet és elég sok szép böhöm nagy halat láttunk, de lementünk.
A parton aztán rögtön egy gubancolással kezdtem aztán első dobásra megakasztottam egy gyönyörü jószagot. Rövidke fárasztas után rájöttem hogy nem tudom megmeriteni a meredek magas part miatt, ezért megprobaltam kiemelni. Megfogtam a zsinort de ekkor a hal csapott egyet és a 0,16 stroft elpattant.
"Légycsere" és helycsere után pár dobás után újból akasztottam egy az előzőnél nagyobb halat. A #4-es RX7 szószerint tökighajlott , két kézzel tartottam a botot mert közben a hal orsóra is húzott rendesen. Most már 0,18 stroft volt a leggyengébb láncszem a végén egy #8-as vastaghusu BL horogra kötött parasuttal. A hal pedig rendesen húzott, közben nézegettem hol tudnám kivenni de semmi , elkezdtem kiabálni Katkának de ő nem hallotta valszeg, igy pár perc után mikor már sikerült megszeliditeni a halat megpróbáltam ezt is kiemelni bizva a 0,18 stroftban. Egy csapás és legyestől ment ez a hal is.
Háát ez elég idegesítő tud lenni, az ember megdöntené a saját rekordját ha lenne nálla egy teleszkópos merítőszák. Elindultam a parton olyan helyet keresve ahol talán meg is tudom meriteni a halat. Találtam is egy ilyet és dobtam. Most nem jött egyből a hal de tudtam hogy ott van , egyszercsak egy fordulás a legyem mögött. Újradobtam és talán tizedik dobásra valami elnyelte a legyemet. Akasztás és a bot újból tökig hajlik, és yeah ! újabb orsófárasztás !
Most nem kiabáltam elkezdtem lemászni a parton , sikerült. Még egy kicsit cikázott a hal de már mind közelebb húztam magamhoz. Még kétszer-hármszor kirohant 2-3 méter zsinórt lehúzva az orsoról de megadta magát, meritőbe került. Felmásztam a parton vele hogy lefotózzam, meglepett mekkora volt. Ez volt eddigi legnagyobb domim amit fogtam 54cm farokkal.
Nem sokat tartottam kint mert elég nagy volt a hőseg - csak a biztonság kedvéért készitettem 3 fotót hatha legalább egy sikerülni fog mert remegett a kezem az adrenalintol benne meg a gép, és az sem segitett ha két kezzel fotoztam - és mar vissza is engedtem, végül is megérdemelte.
Ezenkivül jött még egy kis 25 centi körüli balin és még három szép domi a legkissebb kb 38 cm volt, volt még 2 leakadó és jópár melléugrás is . Délután aztán döglött lett a víz, semmi mozgás , ezért felmentunk a zubogóhoz. Itt ért bennünket az este is , a viz feléledt és a rablásokból sejteni lehetett hogy nem kicsik a halak.
Streamerrel sikerült kicsikarni egy másfélméteres lekövetést de aztán semmi ezért visszaváltottam szárazra. Két mellényúlás után egy új helyen telibe kaptam valamit. Egyből hatalmas búrványban tűnt el a legyem, akasztottam és éreztem hogy nagy a hal. Ekkor a 0,18 ujonnan felrakott stroft elpattant, egy pillanat volt az egéssz, sablonszerüen legyet levesz - akaszt - fordul - szakit. Sajna a Kálló fenti szakasza nagyon hináros itt nagyon minimális esélye van annak hogy kivegyük a halat - újabb halat akasztottam ami be is rontott a hínárba egy darabig tartottam de végül Katkára biztam - aki már meritővel várta a vizben a halat - hogy megfogja a zsinórt és tépje be, de közben a hal leakadt igy kijött a legyem a dszumbujból , mindenki jól járt.
A bot jól teljesített, köszönet érte Katkának.
