C&R

C&R

2007. augusztus 9., csütörtök

Amikor szakad a cerna ... Mivel az előző nagylegyes peca ilyen jól sikerült egy jó hónap elteltével újra az Ér felé vettem az irányt . Előző este még felhivtam az öregemet aki kicsit mentegetőzve közölte velem hogy hát ez utóbbi pecámon felbuzdulva ő még egyszer volt kint pecálni és akkor addig kinlódott egy 70 centis domival mig az harisnyástól elvitte az előkéjét. Ezt eddig elfelejtette mondani nekem de most szólt. Egy kicsit kételkedtem azokban a centikben , de azért betettem magamhoz egy tekercs 0,20 tipetet nehogy meglepetés érjen. Hajnal félnégykor ébredtem , majd bő kétórát utaztam mig végül partot értem. A nap már előbújt nyugodtan összedobtam a szerkót ami igy sem tellett bele többe mint 2 perc. Még túl korán volt maradt időm a vizet kémlelni . Mikor előbújtak a repkedő rovarok én is elindultam, ekkor még fogalmam sem volt arról hogy mi vár még rám. A legutóbbi peca helyszinén pecáltam most is remélve hogy újra találkozom szép domikkal. A hinárlyukak ,öblök most is megvoltak csak a sás nőtt és erősödött azóta valamit. Legújabb legyeimből 8-as polibogárból tettem föl egyet . Alig dobtam párat rögtön jött a burvány is de halat nem éreztem, pedig nem lehetett kicsi. Jópár hal eljátszotta velem ezt , de tanulva legutóbbi kalandomból majdnem hogy nyugodtan viseltem az ideiglenes vereséget. Közben folyamatosan haladtam föfelé folyásirányban, és egy újabb nádas utáni öblöcskében 3 iszonyat nagy domit láttam meg. Nem tudom mit csináltak a fenti hinarszőnyeg végében mindhárman összedugott kobakkal - lehet épp azt tervezték meg hogy hogyan fognak majd velem kibabrálni. Én gyorsan le is térdeltem nehogy észre vegyenek a halak mert akkor már nem nagyon fognak enni, négykézláb másztam jó 10 métert mig végül tökéletes dobási távolságra értem.Innen már térden állva is tudtam dobni , a derékig érő gaz segitett hogy észrevétlen tudjak maradni. A fűszálak közül figyelve a halakat épp csak a kezem kalimpált ki a bottal , valoszinüleg ezt a halak csak egy faágnak gondolták ugyhogy nem mozdultak. A legyem vizet ért, a halak szétcikáztak , eltüntek majd három irányból rontottak rá. Ahogy az lenni szokott mindhárom elhibázta. Még dobtam párat de nem volt jelentkező, pedig alulról mindig kovette a legyemet egy nagy árny. Végül mikor már tényleg továbbalni készültem épp az úgyneveyett utolsó dobásnál csak úgy a semmiből feljött egy domi. Olyasmit figyeltem meg magamon amit még soha, beremegtem . Ennek fő oka a domi mérete volt, mivel félig keresztben volt előttem a viz tetején, láttam egéssz hosszában. Legalább 60 centi megvolt, a szája meg olyan széles hogy a gyufáskatulyát keresztbe is lenyelhette volna. Szépen komótosan jött félmétert a legyem után majd ugyanazzal a nyugodtággal lepuszilta a polibogarat a vizfelszinről. Burvány ? Semmi ! - a légy is úgy süllyedt el hogy még buborékot sem hagyott maga után. Ha nem látom a halat valószinüleg nem is akasztok. Picit vártam és akasztottam. Hmmm , na ekkor megugrott már ő is, és lefelé felém vette az irányt. Ennek ellenére a 0,20 előke elpattant. Jó 5 percig még reszkettem az adrenalintól mig végül képes voltam előkét cserélni és egy másik polibogarat felkotni. Félóra dobálás és helycsere után egy kissebb tisztást a sáskinövések közt megdobva a polibogaram egy újabb monstrum martaléka lett . Ekkor nagyon ideges lettem, úgydöntöttem hogy itt az ideje hogy elfogyasszam tizóraimat , talán megnyugszom és majd utánna folytatom a pecát. ........................................................................................................................................................ Közben szépen kisütött a nap, lett vagy 40 fok is , rövidgatya tornacipő párositás , baseball sapka a fejemen de a zsebest már alig birom magamon elviselni. Kicsit aggaszto hogy ujabban keresztes viperát is találtak a parton ezért néha még a lábam elé is kell nézzek de megoldom. Elhagyom a helyeket ahol előző szakitásaim voltak és rögtön a következő kis tisztást megdobom . Egy egy kissebb domi néha leköveti a legyemet de semmi rámozdulás . Légycsere, felkerül egy zöld parachute ugyancsak 8-as méret, eleg sok nagy szitakötő volt a levegőben. A túlpart szélében nem kis példányszámu domicsapat járkál le fel de a legyemet egy sem akarja. Egyszer csak szembetalalom magam egy ujabb monstrummal de ez most nem finomkodott, egyből lecsapta a legyet 180 fokot fordult és megtépett. Ez már tényleg sokkoló tud lenni! Kész betelt a pohár megyek haza! El is indultam visszafelé de mivel épp útbaesett első szakitásom szinhelye is hát újból lekúsztam a partra . Első dobás, a légy alig ér a vizhez és egy újabb példány a kedvenceimből produkal egy farcs kapást. Bizva a legyem vonzerejében újradobok de semmi, hagyom hogy leússzon a legy nem sietek újradobni. Bizva benne hogy a hal is visszaállt a helyére az első dobás után fél perccel újradobok. Talan 2 centit úszott a legyem és már jött is a csókosszáju, meg is akasztottam. Valami olyasmit éreztem mintha egy gőzmozdonyba akadtam volna. A hal mivel a masik oldalban akasztottam meg - igaz fölöttem jó 10 méterre - egyenesen az én oldalamnak vette az irányt. Hatot rúgott mielőtt megtépett! Bár a tépkedések között kijött 6-7 db kissebb domi (max35cm) be kellett látnom hogy semmi esélyem ezekkel a domikkal szemben. Még visszafelé a parton sétálva feljött egy domi , ez tényleg megvolt 70 centi . Kétszer megdobtam de nem jött fel a légyre, közben föleszméltem hogy itt most csak szakitásra játszhatok jobb ha takarékoskodom a legyekkel mert hamarosan Ipoly Parti Bogaras Kupa és talán majd ott több hasznukat veszem .