A sajókupa előtt tettem ezt a felfedezést, arra nem is számítottam hogy ilyen későn, a hideg vizben is működik a módszer. Már kb. két hete nem voltam kint így már otthonról is úgy indultam el hogy csak egy nagy séta lessz a mai pecából. Persze tévedtem, és milyen jól esett! Az első 1 óra peca kb. 150 méteren egyetlen rámozdulás nélkül zajlott le utánna pedig ráleltem a domibandára egy kavicspadon. Általában minden dobásra volt követés és 1-2-3 rávágás is. Néha pedig egy egy domi fentakadt a horgomon is. Aztán jó félórán keresztül csak kopik voltak, végül aztán megnéztem a legyemet. Hihetetlen de el volt hajolva a horog, igy már érthető hogy miért nem akadt semmi. Légycsere , de mivel nincs két egyforma streamerem egy pirosfejü fehér testü pearlflash-es #6-os streamer került fel. Sorozatban kezdtem fogni a domikat. Volt hogy három egymást követő dobás is mind halat hozott. Még nyáron sem szórakoztam ilyen jól, közben a nap is kisütött a domik pedig még bátrabbak lettek. Egyvalami viszont mégis elvonta a figyelmemet a halakról. Hideg volt, a kezem elgimberedett , a zsinórt is alig tudtam huzigálni . Sokszor a domik hirtelen rántása 5-10 centi zsinórt is kikapott a kezemből. Combközépig álltam a vízben, ami egyre hidegebbnek tűnt, legalább is a csontig ható hideg nyilallás a lábamban ezt sugallta. Még egy utolsó dobás és még egy , és még jópár utolsó. Végül is összesen 3 órát bírtam ki beállva , a gumi melles alá nem elég mostmár egy polár gatya , itt a tél jól fel kell öltözni.
A 3 óra azért nem volt eredménytelen, 25 domi jott ki a szebbek 25 centi körüliek lehettek, de a kicsit megáradt körösben a sodrásban ezek már elég jól rángatták a 4/5-ös botot.
2007. október 21., vasárnap
... itt a tél ...
Végre befelyeztem a betakaritást, és még megúsztam havazás nélkül ezt a hétvégét is. A #8-as botom még nem érkezett meg ezért nem is nagyon volt kedvem végigpecálni a hétvégét, csak ma - vasárnap - mentem ki egy kicsit minizni.
Jobb híjján a 4/5 botommal mentem, a Feketében ilyenkor már nem szoktam csak küszöket fogni. De idén egy új felfedezést tettem, azaz véletlenül rájöttem hogy a ministreamerek jobban izgatják itt a domikat mint bármilyen száraz/nedves -légy vagy nimfa.
A sajókupa előtt tettem ezt a felfedezést, arra nem is számítottam hogy ilyen későn, a hideg vizben is működik a módszer. Már kb. két hete nem voltam kint így már otthonról is úgy indultam el hogy csak egy nagy séta lessz a mai pecából. Persze tévedtem, és milyen jól esett! Az első 1 óra peca kb. 150 méteren egyetlen rámozdulás nélkül zajlott le utánna pedig ráleltem a domibandára egy kavicspadon. Általában minden dobásra volt követés és 1-2-3 rávágás is. Néha pedig egy egy domi fentakadt a horgomon is. Aztán jó félórán keresztül csak kopik voltak, végül aztán megnéztem a legyemet. Hihetetlen de el volt hajolva a horog, igy már érthető hogy miért nem akadt semmi. Légycsere , de mivel nincs két egyforma streamerem egy pirosfejü fehér testü pearlflash-es #6-os streamer került fel. Sorozatban kezdtem fogni a domikat. Volt hogy három egymást követő dobás is mind halat hozott. Még nyáron sem szórakoztam ilyen jól, közben a nap is kisütött a domik pedig még bátrabbak lettek. Egyvalami viszont mégis elvonta a figyelmemet a halakról. Hideg volt, a kezem elgimberedett , a zsinórt is alig tudtam huzigálni . Sokszor a domik hirtelen rántása 5-10 centi zsinórt is kikapott a kezemből. Combközépig álltam a vízben, ami egyre hidegebbnek tűnt, legalább is a csontig ható hideg nyilallás a lábamban ezt sugallta. Még egy utolsó dobás és még egy , és még jópár utolsó. Végül is összesen 3 órát bírtam ki beállva , a gumi melles alá nem elég mostmár egy polár gatya , itt a tél jól fel kell öltözni.
A 3 óra azért nem volt eredménytelen, 25 domi jott ki a szebbek 25 centi körüliek lehettek, de a kicsit megáradt körösben a sodrásban ezek már elég jól rángatták a 4/5-ös botot.
A sajókupa előtt tettem ezt a felfedezést, arra nem is számítottam hogy ilyen későn, a hideg vizben is működik a módszer. Már kb. két hete nem voltam kint így már otthonról is úgy indultam el hogy csak egy nagy séta lessz a mai pecából. Persze tévedtem, és milyen jól esett! Az első 1 óra peca kb. 150 méteren egyetlen rámozdulás nélkül zajlott le utánna pedig ráleltem a domibandára egy kavicspadon. Általában minden dobásra volt követés és 1-2-3 rávágás is. Néha pedig egy egy domi fentakadt a horgomon is. Aztán jó félórán keresztül csak kopik voltak, végül aztán megnéztem a legyemet. Hihetetlen de el volt hajolva a horog, igy már érthető hogy miért nem akadt semmi. Légycsere , de mivel nincs két egyforma streamerem egy pirosfejü fehér testü pearlflash-es #6-os streamer került fel. Sorozatban kezdtem fogni a domikat. Volt hogy három egymást követő dobás is mind halat hozott. Még nyáron sem szórakoztam ilyen jól, közben a nap is kisütött a domik pedig még bátrabbak lettek. Egyvalami viszont mégis elvonta a figyelmemet a halakról. Hideg volt, a kezem elgimberedett , a zsinórt is alig tudtam huzigálni . Sokszor a domik hirtelen rántása 5-10 centi zsinórt is kikapott a kezemből. Combközépig álltam a vízben, ami egyre hidegebbnek tűnt, legalább is a csontig ható hideg nyilallás a lábamban ezt sugallta. Még egy utolsó dobás és még egy , és még jópár utolsó. Végül is összesen 3 órát bírtam ki beállva , a gumi melles alá nem elég mostmár egy polár gatya , itt a tél jól fel kell öltözni.
A 3 óra azért nem volt eredménytelen, 25 domi jott ki a szebbek 25 centi körüliek lehettek, de a kicsit megáradt körösben a sodrásban ezek már elég jól rángatták a 4/5-ös botot.
